A Wiley Phytotherapy Research 2020 novemberében közzétett
publikációja szerint a Coprinus comatus (gyapjas tintagomba, CC) gyógygombaként
és étkezési gombaként is elterjedt, elsősorban az ázsiai országokban. A cikk a
gyapjas tintagomba (CC) hatóanyag-vizsgálatait összegzi a tudományos
szakirodalom áttekintésével. A gyapjas tintagomba sok élettani hatással
rendelkezik, mint például antioxidáns, rákellenes, májvédő, acetilkolinészteráz
gátló, gyulladáscsökkentő, antidiabetikus, elhízás ellenes, antibakteriális,
gomba-, fonalféreg-, és vírusellenes.
Ennek a fajnak egyedülálló jellemzője, hogy csak akkor
ehető, ha fiatal. A spórák kiszóródása után a színe feketévé változik, és órák
alatt feloldódik (autolízissel). A kalap általában 5-10 cm magas, kezdetben
tojásdad, majd hosszú harang alakú lesz. A csúcsa nagy, visszahajló pikkelyekre
bomlik. A szára fehér, üreges és 6–15 cm magas. A száron levő gyűrű a fekete
spóráktól elszíneződik.
A gombák kémiai összetétele nagyban függ a környezettől,
ahol növekednek. A gombában levő hatóanyagok eltérőek a termesztett és a vadon
növő gombáknál. A CC-t ehető gombaként termesztik Japánban, Kínában és más
ázsiai országokban, de néhány európai országban, például Lengyelországban nem
minősül legálisan fogyasztható gombának.
A gombákat ízük és tápértékük miatt fogyasztják; 100 g gomba
(száraz tömeg) 368,1 - 525 kcal energiát biztosít. Legfőbb összetevői a
szénhidrátok (49,2–76,3 g/100 g), amik jó élelmirost-forrásnak számítanak, a szárított
CC 32,8 ± 4,2% vízben oldhatatlan és 1,79 ± 1,1% vízben oldódó rostot tartalmaz.
Tartalmaz továbbá 11,8-29,5 g fehérjét és 1,1-5,4 g zsírt (/100 g száraz tömeg).
A gombák fehérjéje általában jól emészthető, és 2 g gombából származó fehérje
megfelel 1 g húsból származó fehérjének.
A gombák gazdagok különböző biológiailag aktív anyagokban és
azok metabolitjaikban. E vegyületek némelyike csak a termesztett gombákban, míg
mások csak a vadon élő gombákban találhatók meg. A szénhidrátok közül a
leggyakoribbak az a α-D-glükánok (10%), az aminosavak
közül a glutaminsav és az alanin. A gombában található zsírsavak kétharmada többszörösen
telítetlen. A termesztett gomba tokoferol-tartalma (E-vitamin) figyelemreméltó;
588,2 μg/100 g, ez sokkal magasabb, mint a vadontermő változaté.
A vizes oldatban polifenolokat
mutattak ki, legmagasabb mennyiségben a kininsavat és a kvercetint.
Meghatározták a CC-ben
megtalálható ásványi anyagokat is: a domináns makroelemek a foszfor, a kálium,
a magnézium, a nátrium és a kálcium, a mikroelemek közül pedig a vas, a cink, a
mangán található meg.
A CC egészségre kedvező hatásait
in vitro és állatkísérletekben bizonyították.
A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) fogyasztásának
lehetnek kedvezőtlen hatásai is. Az atópiás dermatitiszben szenvedő, illetve
atópiás hajlamú embereknél bőrreakciók alakulhatnak ki a CD4+ sejtek
dominanciájával járó specifikus T-sejtes immunválasz miatt.
Összetéveszthető más gombával, leginkább a ráncos
tintagombával (Coprinopsis atramentaria), mivel termőhelyük is azonos. Ez a
gomba ehető, de koprint tartalmaz, ami gátolja a májban az alkohol lebontását,
így növeli a vérben az acetaldehid szintet alkoholfogyasztás után, ami olyan
tünetekkel járhat, mint kipirulás,
hányás, hányinger, szapora szívverés, fejfájás, szédülés, alacsony vérnyomás,
légszomj. Ezek tünetileg jól kezelhetők (folyadék- és elektrolitpótlással), és
az alkoholfogyasztást követően 6 órán belül rendeződnek.
Tudományos kutatások igazolják,
hogy egyes gombák, így a gyapjas tintagomba is használható a talaj
fémszennyeződésének indikátoraként, mert nagy mennyiségben megkötik azokat.
Európában a vadon termő gombák higany-szennyezettsége kiemelkedő, különösen
Lengyelországban. A szennyezett gombák fogyasztása a WHO normái szerint
viszonylag magas expozíciónak teszi ki a fogyasztókat. A vadon termő gombák
fogyasztása során számolni kell még kadmium, nikkel, alumínium, bárium és
vanádium terheltséggel.
Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7754439/